Munkavédelem • Tudástár
Munkavédelmi kockázatértékelés folyamata és követelményei
A munkavédelmi kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, értékeli azok mértékét, majd meghatározza a szükséges megelőző intézkedéseket.
A folyamat lényege: veszélyazonosítás → kockázatértékelés → kockázatkezelés → dokumentálás → végrehajtás és nyomon követés. Ezen az oldalon a folyamatot, a kötelező dokumentációt, az 5 éves általános ciklust és az ismételt értékelést kiváltó eseteket foglaljuk össze.
Miért fontos a munkavédelmi kockázatértékelés?
A kockázatértékelés a munkavédelmi megelőzés egyik alapvető eszköze. Nem egy önmagáért készülő dokumentum: a tényleges veszélyek és a veszélyeztetettek feltárására, a kockázatok értékelésére és a szükséges intézkedések meghatározására szolgál.
A tényleges veszélyek feltárása
A vizsgálatnak ki kell térnie többek között a munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
Kockázatok értékelése
A munkáltatónak minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg kell értékelnie a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
Megelőző intézkedések
Az értékelés eredményére építve meg kell határozni a szükséges műszaki, kollektív, szervezési, egészségügyi és egyéb megelőző intézkedéseket.
A munkavédelmi kockázatértékelés folyamata 5 lépésben
A módszer részletessége a tevékenység jellegétől és a veszélyek összetettségétől függ, de az alaplogika minden esetben ugyanaz.
- Veszélyek és veszélyeztetettek azonosítása Fel kell tárni a várható veszélyforrásokat és veszélyhelyzeteket, továbbá meg kell határozni a veszélyeztetettek körét. A vizsgálatnak a tényleges munkavégzésből kell kiindulnia.
- A kockázatok értékelése Fel kell becsülni a veszély jellegét, a lehetséges balesetet vagy egészségkárosodást és a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatokat minőségileg, szükség esetén mennyiségileg kell értékelni.
- Kockázatkezelés és megelőző intézkedések A védekezés meghatározásánál a veszélyek elkerülésére, keletkezési helyükön történő leküzdésére, a veszélyes helyettesítésére és a kollektív műszaki védelem elsőbbségére kell törekedni.
- Az eredmények dokumentálása A dokumentációban rögzíteni kell a vizsgálat alapadatait, a feltárt veszélyeket, a veszélyeztetetteket, a kockázatok értékelését, a szükséges intézkedéseket, a határidőket és a felelősöket.
- Végrehajtás és ismételt értékelés A meghatározott intézkedések végrehajtását nyomon kell követni. A kockázatértékelést indokolt esetben korábban, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában pedig legalább 5 évente ismételten el kell végezni.
Egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező: ilyen tényező előfordulása esetén a kockázatértékelés során munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Mit kell dokumentálni a kockázatértékelésben?
Az Mvt. 54. § (5) bekezdése meghatározza azt a minimumtartalmat, amelyet a kockázatértékelés eredményeként dokumentálni kell.
Jogszabály szerinti minimumtartalom
- a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya;
- az értékelést végző azonosító adatai;
- a veszélyek azonosítása;
- a veszélyeztetettek és az érintettek számának azonosítása;
- a kockázatot súlyosbító tényezők;
- a kockázatok minőségi, illetve szükség esetén mennyiségi értékelése;
- a megfelelőség és a kockázatok megfelelően alacsony szintjének értékelése;
- a szükséges megelőző intézkedések;
- az intézkedések határideje és felelősei;
- a következő kockázatértékelés tervezett időpontja;
- az előző kockázatértékelés időpontja.
Kapcsolódó dokumentáció
A kockázatértékeléshez szorosan kapcsolódhat az egyéni védőeszköz-juttatás rendje, a munkavédelmi oktatás, a kémiai kóroki tényezők értékelése, a munkaeszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok és a feltárt intézkedések nyomon követése.
Ezek akkor alkotnak használható rendszert, ha ugyanazokra a tényleges munkakörökre, tevékenységekre, veszélyekre és megelőző intézkedésekre épülnek.
Megőrzési idő: a kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig köteles megőrizni.
Mikor kell elkészíteni vagy ismételten elvégezni?
A kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, ezt követően indokolt esetben, de – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – legalább 5 évente kell elvégezni.
A tevékenység megkezdése előtt
A kockázatértékelésnek már az indulás előtt rendelkezésre kell állnia. Hatósági ellenőrzéskor a tevékenység megkezdésének tényét és időpontját a munkáltatónak kell bizonyítania.
Tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy munkavégzési mód változásakor
Indokolt esetnek minősül ezek megváltozása, valamint a munkáltató tevékenységi körének változása.
A munkakörülmények érdemi változásakor
Ide tartozhat például a munkaklíma, zaj-, rezgésterhelés vagy a légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változása.
Kapcsolódó munkabaleset, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés esetén
Ismételt értékelés indokolt, ha az esemény a tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy munkavégzési mód hiányosságával összefüggésben következett be.
Ha a korábbi értékelés jogszabályi szempontra nem terjedt ki
Ez az Mvt. szerint szintén indokolt esetnek minősül az ismételt kockázatértékelés szempontjából.
Legalább 5 évente
Ha korábban nem következik be ismételt értékelést kiváltó indokolt eset, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában akkor is legfeljebb 5 év telhet el két értékelés között.
Fontos különbség: az 5 év nem azt jelenti, hogy a dokumentum öt évig változatlanul hagyható. Ha az Mvt. szerinti indokolt eset korábban bekövetkezik, az ismételt értékelést már akkor el kell végezni.
Ki végezheti a munkavédelmi kockázatértékelést?
A kockázatértékelés, a kockázatkezelés és a megelőző intézkedések meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. A szükséges szakmai és képesítési feltételeket a konkrét munkáltató és tevékenység alapján kell meghatározni.
Munkabiztonsági szaktevékenység
A munkafolyamatok, technológiák, munkaeszközök, munkakörnyezet és baleseti veszélyek munkabiztonsági értékeléséhez megfelelő munkavédelmi szakmai képesítés szükséges.
Munkaegészségügyi szaktevékenység
Az egészségkárosító kóroki tényezők, expozíciók és terhelések értékeléséhez a jogszabály szerinti munkaegészségügyi szakmai közreműködést is biztosítani kell.
Munkáltatói felelősség
Külső szolgáltató igénybevétele nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításáért fennálló felelőssége alól.
Külön képesítési szabály: az I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenység esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál a kockázatértékelés elkészítése felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.
Milyen kockázatértékelési módszerek használhatók?
Nincs egyetlen minden munkahelyre megfelelő módszer. Az alkalmazott eljárásnak alkalmasnak kell lennie a tényleges veszélyek feltárására, a kockázatok értékelésére és az intézkedések megalapozására.
Ellenőrzőlista és What-If
Strukturált veszélyazonosításra, bejárások támogatására és ismert munkafolyamatok alapvető hiányosságainak feltárására használhatók.
Kockázati mátrix
A valószínűség és a következmény súlyossága alapján segíti a kockázatok rangsorolását. Döntéstámogató eszköz, nem a szakmai értékelés helyettesítője.
FMEA, HAZOP és Bow-Tie
Összetettebb gépi vagy technológiai rendszereknél részletesebb elemzésre lehet szükség. Ezek a módszerek eltérő nézőpontból segítik az okok, eltérések és kontrollok strukturált vizsgálatát.
Gyakori kérdések a munkavédelmi kockázatértékelésről
Elég 5 évente foglalkozni a kockázatértékeléssel?
Nem. Az 5 év az általános maximális időköz eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában. Ha közben az Mvt. szerinti indokolt eset következik be, az értékelést korábban ismételten el kell végezni.
Kis cégnek is kell kockázatértékelés?
A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A kis létszám önmagában nem szünteti meg ezt a kötelezettséget.
Elég egy internetről letöltött minta?
Egy általános minta nem ismeri az adott munkahely munkaeszközeit, veszélyes anyagait, munkaköreit, terheléseit és munkakörnyezetét. A kockázatértékelésnek a tényleges munkavégzésre kell épülnie.
Meddig kell megőrizni a kockázatértékelést?
A dokumentumot a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig meg kell őrizni.
Munkabaleset után automatikusan új értékelés kell?
Az Mvt. indokolt esetként azt a munkabalesetet nevesíti, amely az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy munkavégzési mód hiányosságával függ össze. Ilyenkor az érintett kockázatok ismételt értékelése szükséges.
Mi a kapcsolat az EVE-juttatási renddel?
Az egyéni védőeszközök meghatározásának a feltárt kockázatokból kell kiindulnia. A munkavédelmi megelőzésben ugyanakkor a kollektív műszaki védelem elsőbbséget élvez az egyéni védelemmel szemben.
Kapcsolódó oldalak
Az alábbi oldalak a kockázatértékeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat és munkavédelmi dokumentációkat mutatják be.
Kockázatértékelés készítésére vagy felülvizsgálatára van szüksége?
A szolgáltatási oldalon külön megtalálja a kockázatértékelés elkészítésének menetét, az ajánlatadáshoz szükséges adatokat és a kapcsolódó gyakorlati tudnivalókat.
Kockázatértékelés készítése